A NATO külügyminisztere március 4-én rendkívüli ülést tart Brüsszelben

Héten kívül

NATO külügyminiszterek rendkívüli ülésre ül össze Brüsszelben, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. Amióta Oroszország hetekkel az invázió előtt elkezdett katonákat telepíteni Ukrajna közelébe, a szövetségesek megerősítik keleti szárnyaikat.

A NATO első ízben indította útjára gyorsreagálású haderejét, kiegészítve a szövetségesek által korábban keleti tagországaihoz rendelt katonák százait.

Annak ellenére, hogy a NATO fegyverekkel látja el Ukrajnát, további 22 000 katonát küldenek az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szomszédos tagállamokba.

A szövetségesek viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy katonailag nem avatkoznának be Ukrajna konfliktusába.

Németország kiterjeszti fegyverszállítmányait Ukrajnába. Források szerint Berlin extra segítségnyújtást engedélyezett Ukrajnának, és 2700 légvédelmi rakétát szállít a harci övezetbe.

Eközben a hollandok rakétavetőket telepítenek a légvédelemre. Az észtek és a lettek rakétákkal járultak hozzá, míg a Cseh Köztársaság géppuskákat, mesterlövészeket és egyéb fegyvereket küldött.

Még a korábban semleges nemzetek is, mint például Svédország és Finnország, biztosítanak fegyvert. Összesen körülbelül 20 nemzet van. Jelenleg a NATO- és az EU-államok többsége szállít fegyvert Ukrajnának.

Az elmúlt napokban meglehetősen jelentős, de ismeretlen mennyiségben szállítottak nyugati fegyverzetet Ukrajnába. Lehetséges, hogy hatást gyakorolhat, ha gyorsan telepíthető.

Brüsszel terve, hogy további lőszereket és csapatokat biztosítson, orosz reakciót vált ki. Vlagyimir Putyin Ukrajna támogatása révén úgy látja, hogy a NATO fenyegeti, ha nem pusztítja el Oroszországot.

Putyin még saját nukleáris képességeit is aktiválta, hogy figyelmeztesse Európát és az Egyesült Államokat a részvétel lehetőségére.